A szocpol, félszocpol és egyéb lakáscélú támogatások iránti kérelmek befogadása 2009 július 1-től várhatóan felfüggesztésre kerül. A július 1-ig befogadott kérelmeket várhatóan nem érintik a változások, tehát aki mostanában tervezte bármilyen lakáscélú támogatás (szocpol, félszocpol, támogatott lakáshitel) felvételét, az július 1-ig még megteheti.

Forrás és a cikk folytatása: szocpol 2009

Egy érdekes blogban, az Albérlet mesékben olvashatunk tanulságos történeteket - mindenképpen ajánlott akár lakás kivétele, akár ingatlan bérbeadása előtt.

Az alberlet.tlap.hu linkgyűjtemény pedig rengeteg hasznos tudnivalót tartalmazó weblapot gyűjtött össze egy helyre - csakúgy, mint országos és régiók szerinti albérletek listáját valamint külföldi kiadó lakások és házak gyűjteményét.

Az MTI információi szerint az új, értékalapú ingatlanadót úgy vezetnék be, hogy az erről szóló első bevallást jövő tavasszal kellene benyújtani.

A tervek szerint az önkormányzatok sorolnák be az ingatlanokat területi alapon, viszont megteremtenék annak a lehetőségét, hogy aki nem ért egyet a megállapított értékkel, kérhessen az ingatlanára más értékbecslést. Az értékbecslők körét az állam határozná meg. A tulajdonosok erről a listáról választhatnának, de az értékbecslés költségét saját maguknak kellene állniuk. Ezzel a megoldással az Alkotmánybíróság korábbi aggályát küszöbölnék ki.

A tervek szerint a nyugdíjasokat nem köteleznék az ingatlanadó megfizetésére, azt “feljegyeznék”, és az örököst terhelné. Az állami intézmények, egyházak teljes egészében mentesülnének e teher alól.

Az ingatlanadó bevezetésénél figyelembe veszik azt is, hogy korábban a luxusadó fizetése alól a nagyértékű ingatlan tulajdonosai számára kiskapu lehetett volna a társasházzá alakítás, hiszen a lakások ezzel már az értékhatár alatt maradtak volna. A mostani javaslat a 10 és 30 millió forint közötti ingatlanoknál is jelentős állami bevétellel számol, vagyis ez a megoldás nem lesz járható út.

Az MTI úgy tudja, a tervek szerint a személyi jövedelemadó alsó sávhatára 5 millió forintra emelkedne és a mostani 18 százalék helyett 17 lenne az alsó kulcsa. A felső kulcs 36-ról 32 százalékra csökkenne.

A 2010-es adócsomag tartalmazza azt is, hogy a jelenlegi 25-ről 30 százalékra nőne az EVA-kulcs.
A távirati iroda értesülései szerint MSZP-frakcióval a részleteket kedden ismerteti Bajnai Gordon miniszterelnök és Oszkó Péter pénzügyminiszter. A törvénymódosítás 20-án kerülhet a kormány elé és június első hetében tárgyalhatnák a parlamenti bizottságok.

MTI

Az otthonteremtési támogatások megvonásával milliókkal megnőhet az a pénzmennyiség, amivel rendelkeznie kell annak, aki fel szeretné építeni az “ország átlag-házát”– nyilatkozta Komlós Andor, a Leier cégcsoport magyarországi igazgatója.

A Leier cég most olyan pályázatot írt ki, amelynek célja olyan családi ház tervezése, amely a pénzpiaci válság ellenére alkalmat teremt a kispénzű, kistelepülésen élő házaspároknak és családoknak arra, hogy megvalósítsák házépítési, családalapítási terveiket. A lehető legolcsóbb megoldásokat egyetemistáktól várják! A felsőoktatási intézmények hallgatói számára kiírt pályázat szerint: ma az „átlag-ház”: nettó 100 m2–es lakóterületű, energiabesorolás szerint legalább B kategóriás, összkomfortos családi ház, amely 4 fő részére lakható, garázzsal vagy kocsibeállóval rendelkezik. A családi ház felépítéséhez felhasznált építési anyagok összege nem lehet több (munkaerő költségekkel együtt) bruttó 21.000.000 Ft-nál.

ingatlanok.hu

Nemcsak Budapesten, hanem vidéken is előfordultak már “lakásmaffiás” esetek. Legfőbb jellemzőjük, hogy rendkívül gyorsan és “olajozottan” bonyolódnak.

Ezért bármily körültekintés ellenére sem lehetünk biztosak abban, hogy nem válunk a számos, már rutinná fejlesztett trükk áldozatává.

Természetesen odafigyeléssel és hatodik érzékünkre hagyatkozva minimalizálhatjuk a ránk leselkedő veszélyt.

Az ingatlancsalásos ügyekben az elkövetés módszereit többféle csoportba lehet sorolni: - a tulajdonos nevében, hamis iratokkal, szintén megtévesztett ügyvéd előtt készített adásvételi szerződéssel értékesítik az ingatlant. Előfordult, hogy az eredeti tulajdonos már nem élt a szerződés kötésének időpontjában; - Az albérlő adja el az ingatlant, hamis iratokkal, hamis szerződéssel, földhivatalnál beszerzett adatokkal igazolva tulajdonjogát értékesíti az ingatlant; - valótlan tartalmú, vagy színlelt lakás-csereszerződés megkötését követően kerül további értékesítésre az ingatlan;- ajándékozási szerződés készül a tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül / a tulajdonos csak kölcsönt akart felvenni /, a köztes tulajdonost erre pénz ígéretével veszik rá, majd az ingatlant jóhiszemű harmadik személynek értékesítik; - az ügyvédi kamarából már kizárt ügyvéd jegyez ellen szerződéseket úgy, hogy nem az ingatlan megvásárlásával őt megbízó ügyfél akaratának megfelelően jár el; elkéri a sértett pénzét foglalóként, majd sem az adásvétel nem jön létre, sem a foglalót nem adja vissza.- Előfordul az is, hogy az „ügyvéd” eltartási szerződések létrehozásával kísérel meg tulajdonjogot szerezni megbízóinak; - az ügyvédi közreműködés a főbb típusoknál megfigyelhető, de sokszor magát az ügyvédeket is megtévesztik; - kényszerrel, fenyegetéssel (vagy a sértettet leitatva) veszik rá a tulajdonost lakása értékesítésére, a pénzátadás csak papíron történik, sok esetben a volt tulajdonos az utcára, jobb esetben egy lakhatatlan ingatlanban kerül; - egyedülálló, egzisztencia nélküli sértett lakásába – rövid ismeretséget követően – az elkövető lassanként beköltözteti családját, majd eladják a lakást, a sértettet megfenyegetik, és vidékre költöztetik. A feljelentést követően ismét megkeresik a sértettet, rá akarják venni a feljelentés visszavonására, de mivel ez lehetetlen, aláíratnak vele egy nyilatkozatot, hogy jelenlegi szálláshelye megfelel előző lakása fejében; - hozzátartozó által bérelt önkormányzati lakás értékesítésére tesznek ajánlatot oly módon, hogy a bérlő és az önkormányzat között szó sem volt a lakás megvásárlásáról, illetőleg a bérlő már több esetben lemondott vételi szándékáról. Az előszerződést ennek ellenére megkötik, az előleget átveszik, de az ügylet végül meghiúsul; - önkormányzati bérlakást adnak el, saját tulajdonként feltüntetve; - különböző sértettektől pénzt vesznek föl önkormányzati ingatlan bérleti jogának megszerzése címén, majd a bent lakókat erőszakkal kiköltöztetik, a sértetteket megzsarolják. - az elkövető ugyanazon lakásra köt előszerződéseket több vevővel, akár egy nap is, majd végül harmadik személynek értékesíti; - az elkövető a földhivataltól, illetve más módon hozzájut lakás-, név-, címadatokhoz, majd ezen ingatlanokat megterhelve kölcsönszerződéseket köt különböző hitelintézeteknél; - az elkövető hamis adásvételi szerződést nyújt be a földhivatalhoz, amely alapján a tulajdonjogot bejegyzik, majd az ingatlanra kölcsönt vesz fel; - az elkövetők a sértettek nevében csereszerződési megbízással intézkednek, de az ingatlanokat értékesítik, a volt tulajdonosokat értéktelen, kisméretű lakásba költöztetik, a különbözetet pedig zsebre teszik; - a felek között adásvételi szerződés jön létre, de a szerződés aláírásakor pénzátadás nem történik, pedig a szerződés ezt tartalmazza, a tulajdonjog-változást is bejegyzik, de a vételárat soha nem kapja meg az eladó; - cégbíróságnál nyilvántartott gazdasági társaságok tévesztik meg ügyfeleiket oly módon, hogy befektetési ígéretekkel, hitelkonstrukciókkal, illetőleg direkt lakásvásárlási szerződés megkötésével csalják ki félretett pénzüket; - a kedvezményes lakáshiteleket igen sokan vették igénybe, amelyeket különböző okok miatt nem képesek törleszteni. Ilyenkor jelennek meg az ún. üzletemberek, akik banki kapcsolataik révén hozzájutnak ehhez az információhoz, és a „megfelelő” helyre juttatott pénzösszeg fejében árverezés után megszerzik az ingatlant, azért az árért, amelyért a bank elárverezi nekik. Ez az ár azonban nem a lakás tényleges vételi ára, a bankok gyakran annyiért adják el, amennyivel a polgár tartozik; - a gyanúsított a tulajdonos nevében jelzálogot alapít annak lakására, majd a jelzálogszerződés lejártakor gazdasági társaságot bíz meg a lakás értékesítésével; - adásvételi szerződés megkötését követően a sértetteket „ideiglenesen” másik lakásba költöztetik, majd amikor az eredeti ingatlant harmadik, jóhiszemű vevőnek is értékesítették, a rászedett áldozatokat vidékre kényszerítik; - közös tulajdonú lakást értékesítenek a tulajdonostárs aláírásának meghamisításával; - az eladó hirdetésére jelentkező „vevő” foglalót ad, és cserelakást is ígér – cserelakás ugyan nincs –, de a megkötött adásvételi szerződéssel az ingatlant tovább értékesíti; - gyakori, hogy nehéz helyzetben lévő, több gyereket egyedül nevelő családanyákat használnak ki, jó megjelenésű, magukat jómódú üzletembernek kiadó személyek. Az édesanya rendszerint egy fizetésből neveli a gyerekeit, nehezen tartja fenn családját. Az elkövetők a gyerekek bizalmába férkőznek, anyjuknak házasságot ígérve csalják ki a lakásukat, azzal az ígérettel, hogy az ingatlan árából vállalkozást hoznak létre, abba természetesen beveszik az asszonyt is, s majd annak nyereségéből vásárolnak másik lakást. - a kocsmáros részegekkel, alkoholistákkal üres lapokat írat alá, amelyekre később szerződés kerül.- elfekvő osztályon dolgozó nővér a közvetlen haláluk előtt álló ápoltjaik lakásait szerzik meg ajándékozási szerződésekkel, majd elhamvasztatják őket. Kölcsönszerződés helyett adásvétel -Vállalkozásuk elindítása vagy gondjai miatt számosan fordultak magánhitelezőhöz. A segítség sokszor érkezik az ismerős ismerősén keresztül szimpatikus, megnyerő külsejű egyén személyében. A kamat magas, de visszafizethetőnek tűnik. A fedezet a sértett lakása. A probléma csak az, hogy az ügyvéd vagy a közjegyzőnél nem kölcsönszerződést kötnek, hanem adásvételi szerződést, úgy, hogy a szerződés első oldalát a kárvallott nem kapja kézhez (sok esetben a szerződés a sértett lakásának értékét, nem pedig a kölcsön összegét tartalmazza). Miután a bajba jutott nem tud fizetni, a lakás átszáll a kölcsönnyújtóra.- Idősek, betegek, alkoholisták kihasználása korlátozottan cselekvőképes sértetteket bírnak rá különböző módon lakásuk értékesítésére, a szerződéseket ügyvéd jegyzi ellen, de a jogügylet nem a sértett valós akaratát tükrözi. Az elkövetők a kiszolgáltatott személyek (öregek, betegek, alkoholisták, mentális betegek) bizalmába férkőznek, és megtévesztéssel, de akár fenyegetéssel vagy erőszakkal is, aláíratnak velük valamilyen szerződést (adásvételi, öröklési, ajándékozási stb.). A színjátékban gyakran részt vesz szociális gondozó, jó megjelenésű ügyvéd, vagy közjegyzői iroda. Mire a kisemmizett idős ember észbe kap, már az utcán, vagy egy alföldi tanyán találja magát. Ezekben az esetekben elsősorban nem a lakás-, hanem a pénzszerzés a tét. Jellemzően itt jelennek meg a szervezett bűnözői körök, s akár élet elleni bűncselekmények is bekövetkezhetnek. -Nagy értékű ingatlanok megszerzése. A nagy értékű telek- vagy lakóháztulajdonos-ok is áldozatul eshetnek a lakásmaffiának. A tipikus eset a következők szerint zajlik:- egy erre szakosodott ” maffiózó” megrendelés alapján végigjárja az utcákat, és érdeklődik ingatlanbefektetési lehetőségekkel kapcsolatban. Ennek során megtudja, hogy éppen mely telek tulajdonosa halt meg, hogy mely telkek tulajdonosai élnek, vagy tartózkodnak külföldön.

A földhivatalnál beszerzi az eladó lakás paramétereit, a tulajdonos adatait, majd a szerződéssel, amelyet a tulajdonos nevében egy egzisztenciáját vesztett személlyel némi pénzért aláírat, az ingatlan már kedvező áron értékesíthető bármilyen jóhiszemű vevőnek. Az idő multával, amikorra a sértett ismét gyakorolni kívánná birtokjogát, döbbenten tapasztalja, hogy vadidegen emberek elidegenítették már ingatlanát.

2009-ben biztos, hogy nagyságrendekkel kevesebb lakás épül. Az idén építési engedélyt kapott lakóparkok közül több építésének kezdete késni fog, esetleg el sem kezdődik majd. Ennek oka, hogy a legtöbb fejlesztő banki hitelből építi projektjét, ám az ő finanszírozási lehetőségeik is erősen megváltoztak az elmúlt hónapokban – áll a Pasarét Residence közleményében.
Ennek ellenére 3 millió négyzetméternél is több lakás épülhet az elkövetkezendő egy-két évben. A már elkészült lakóparkok pedig az átlagosnál is hamarabb elkelhetnek.

Tudják ezt a potenciális vevők is, éppen ezért nem valószínű, hogy idén emelkedni fog azoknak a száma, akik csak tervezőasztalon létező lakást szeretnének vásárolni. Az általános tapasztalat az utóbbi években az volt, hogy 10-12 százaléka kelt el a lakásoknak tervezőasztalról, ugyanakkor ez a fajta vásárlási szokás biztos, hogy nem fog tovább erősödni, a vevők inkább a kész, vagy a majdnem kész lakásokat fogják előnyben részesíteni. Ennek oka, hogy ha már állnak a falak, jobban el is hiszik, hogy az épület be is fog fejeződni. Ezekből pedig van bőven, csak Budapesten kétezernél is több teljesen elkészült új lakás vár vevőre.

Első hallásra meglepő módon, de a vevői bizalmatlanságból jól profitálhatnak az ingatlanalapok, amelyek nem hitelből, hanem tagjaik befizetéseiből finanszírozzák építkezéseiket. Nekik a beruházáshoz szükséges tőke rendelkezésre áll, így az építkezéskor nem kell attól félni, hogy a pénzpiaci helyzet megváltozása miatt, esetleg a bank eláll a finanszírozástól. A biztosabb fejlesztői háttér pedig ezekhez csalogathatja azokat a vevőket, akik a pénzpiaci válság ellenére is képesek és hajlandók 2009-ben lakást vásárolni- nyilatkozta Kucsma Viktória a három milliárd Ft beruházással megépülő Pasarét Residence értékesítésért felelős igazgatója.

ingatlan.com

A pénzügyi intézmények a jövőben nem módosíthatnák tetszés szerint, az ügyfelek számára kedvezőtlenül a lakossági kölcsönszerződéseket és a fogyasztókkal kötött pénzügyi lízingszerződéseket a parlamentnek benyújtott javaslat szerint.

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat szerint kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan - az ügyfél számára kedvezőtlenül - módosítani abban az esetben, ha a szerződés ezt a módosítandó költségelemre hatással lévő - a szerződésben egyértelműen, konkrétan meghatározott - feltételek megváltozása esetére lehetővé teszi.

A kedvezőtlen változásokról az ügyfeleket a javaslat szerint személyre szabottan is értesíteni kell, s biztosítani, hogy ingyenesen felmondhassák szerződésüket.

Annak érdekében, hogy az ügyfél valóban értesüljön a kedvezőtlen változásról, és legyen lehetősége felmérni más pénzügyi szolgáltatók ajánlatait, a módosítást - kivéve a referencia kamatlábhoz kötött kamat változását - legalább 60 nappal korábban hirdetményben közzé kell tenni.

A módosításról, és a törlesztő részlet ebből adódó változásáról az érintett ügyfeleket a hatályba lépés előtt 40 nappal postai úton, vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon is értesíteni kell.

A kamat, díj vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen módosítása esetén - a referencia kamatlábhoz kötött kamat módosítását kivéve - az ügyfél a módosítás hatályba lépése előtt ingyenesen felmondhatja a szerződését.

A törvényjavaslat korlátozza a pénzügyi intézmények kizárólag ingatlanfedezet mellett vállalt kitettségét is: az egyedi kitettség - ha a kockázattal súlyozott kitettség meghatározásához az ingatlanon kívül nincs más elismerhető hitelkockázati fedezet - nem haladhathatja meg az ingatlan piaci értékének száz százalékát, az ilyen kitettségek együttes értéke pedig a fedezetül szolgáló ingatlanok együttes piaci értékének hetven százalékát.

A jövőben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kivételes intézkedésként felügyeleti biztost rendelhet ki abban az esetben is, ha az anyavállalat székhelye szerinti felügyeleti hatóság arról értesíti, hogy olyan válsághelyzet állt elő, amely veszélyezteti az anyavállalat pénzügyi stabilitását. Ezzel lényegében megakadályozhatóvá válik a tőkekivitel, ami negatív hatással lenne a hazai pénzügyi rendszer stabilitására.

MTI

A 2008 novemberében megkérdezettek fele nevezett meg a pénzügyi válsággal kapcsolatos történést november közepén, háromnegyedük pedig érdeklődéssel követi a világban tapasztalható hitelválságról szóló híreket. A válság valós, az emberek életét közvetlenül is befolyásoló hatásainak erősödését jelzi, hogy 17 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik beszámolnak kisebb-nagyobb személyes érintettségről (61 százalék), ugyanakkor 7 százalékponttal csökkent azoké, akik még semmilyen személyes hatását nem érzékelték az elmúlt hónapok történéseinek (35 százalék). Különösen a középkorúak (35-54 évesek) érzik magukat az átlag feletti mértékben érintettnek.

A megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy neki, vagy a vele egy háztartásban élőknek van deviza alapú hitelük. Erről a csoportról azt lehet mondani, hogy az átlagosnál 10 százalékkal nagyobb intenzitással figyelik a válsággal kapcsolatos híreket, háromnegyedüket legalább kismértékben érintették már a válság következményei és az átlag feletti arányban valószínűsítik ugyanezt a jövőre vonatkozóan is (37 százalékuk gondolja úgy, hogy nagy mértékben fogja érinteni a válság).

A háztartások kiszolgáltatottságát jól mutatja, hogy a devizahitellel rendelkező háztartások tagjainak 41 százaléka saját állítása szerint gyakorlatilag semekkora növekedést nem tud elviselni a havi törlesztőrészletben. A teljes népességre vetítve ez több százezer háztartást érinthet. További 30 százalék legfeljebb 20 000 Ft-os emelkedést még kibír, ennél többet viszont csak 13 százalék. Különösen a kisebb vidéki településeken élők mondják nagy arányban, hogy nem volnának képesek tovább szorítani a kiadásaikon, ha a törlesztőrészletek emelkedése ezt tenné szükségessé.

Forrás: ingatlanmagazin.com

A hitellel foglalkozó oldal viszont már saját lesz. Még a megvalósítás mikéntjén ügyködök. Nem hitelközvetítő, vagy lehúzós oldal lesz. Pont ellenkezőleg. Megpróbálja megtalálni a buktatókat és 72-es betűméretre nagyítja az apró betűs részt. Aztán majd kiderül, hogy mennyire sikerül. Minden meg fogok tenni, hogy méltó ellenfelei legyek a nagy lapoknak.

Itt találtam