12th
May
2009
A szocpol, félszocpol és egyéb lakáscélú támogatások iránti kérelmek befogadása 2009 július 1-től várhatóan felfüggesztésre kerül. A július 1-ig befogadott kérelmeket várhatóan nem érintik a változások, tehát aki mostanában tervezte bármilyen lakáscélú támogatás (szocpol, félszocpol, támogatott lakáshitel) felvételét, az július 1-ig még megteheti.
Read the rest of this entry »
7th
April
2009
A Leier számításai szerint ma Magyarországon minimum 21 millió Ft-tal kell rendelkeznie annak, aki egy 100 négyzetméteres négy személyes családi házat akar építeni a telekár nélkül. A téglagyártó pályázatot írt ki olcsó ház tervezésére.
Az otthonteremtési támogatások megvonásával milliókkal megnőhet az a pénzmennyiség, amivel rendelkeznie kell annak, aki fel szeretné építeni az “ország átlag-házát”– nyilatkozta Komlós Andor, a Leier cégcsoport magyarországi igazgatója.
Read the rest of this entry »
2nd
September
2008
Még mindig kínálati piac van a használt lakások terén, vagyis sokkal több ingatlant kínálnak eladásra, mint ahányan venni szándékoznak. Az eladók gyakran túl magas árat állapítanak meg irányárként és csak hosszú hónapok eredménytelensége után hajlandóak csökkenteni azon. Az új építésű lakások iránt viszont megnőtt a kereslet.
Aki azt hiszi, hogy használt lakása felújításának költségeit egy az egyben áthárthatja a vevőre, téved. Az, hogy mennyi idő alatt kel el egy ingatlan, nagyban függ attól, hogy hol helyezkedik el, milyen a közlekedés a környékén, megfelelő (nem túl magas) áron kínálják-e eladásra és elég jó állapotban van-e. Egy ilyen lakás akár 1-2 hét alatt gazdát cserélhet.
Az árak a fővárosban 140-150 ezer forint környékéről indulnak. Ezek a rossz lakótelepeken lévő panelek jellemző árai. A belvárosban már 240-300 ezret kérnek egy átlagos helyen és állapotban lévő, jórészt régi építésű társasházi lakásért A budai hegyek, vagy a pesti belváros exkluzív lakásai esetén azonban a négyzetméterár egymillió forint fölé is kúszhat.
Read the rest of this entry »
5th
August
2008
Hívogatóan zöldellő park, kiváló tömegközlekedés, néhány percre a város szívétől, pompás bevásárlási és szórakozási lehetőségek a közelben, csend és nyugalom egy lépésre a központtól. Ki ne olvasta volna ezeket a hívószavakat egy-egy új építésű beruházás által kiadott reklámanyagban vagy katalógusban? Noha feltehetjük, hogy a legtöbb esetben csak enyhe költői túlzásról van szó, és a beruházó szándékai tisztességesek, nem árt néhány tanácsot megfogadni vásárlás előtt.
Jaj kedveském, hát az ez az X térnél van? Oda költözzön a fene! – mondta nevetve a középkorú hölgy az ingatlanvásáron az értékesítőnek, majd továbbállt a következő standhoz. A jelenet szinte mindennapos, egyes rossz hírű környékek a mai napig nem tudták levetkőzni magukról a régi beidegződéseket, hiába változtak, szépültek. Éppen ezért egyes reklámok már csak homályosan említik az új épület közvetlen környékét.
Elhelyezkedés
Piaci felmérések szerint a lakásvásárlók egyik döntő szempontja a vásárláskor az ingatlan elhelyezkedése. Ez a tény természetesen ismert az értékesítők előtt is, így a beruházás tervezésekor már eleve igyekeznek “eladható” helyre építkezni, vagyis távolabb a forgalmas főutaktól, de mégis közel valamilyen tömegközlekedési lehetőséghez - még akkor is, ha a fejlesztés egy külső városrészben valósult meg.
Vásárlás előtt érdemes tanulmányozni a menetrendet: előfordulhat, hogy a gyors tömegközlekedési kapcsolatként jelzett BKV-jármű csak ritkán jár, és a szokásos torlódások, fennakadások miatt reggel jóval hosszabb időre van szükség beérni munkahelyünkre. Szintén nézzük meg a hétvégi menetrendet is: például a Buda egyik elegánsabb részében közlekedő busz hétvégén fél óránál sűrűbben nem ejti útba a környéket, ami különösen bosszantó lehet – alternatívaként a negyedórás gyaloglásra lévő HÉV-megálló jöhet szóba. (Anno a fejlesztést “Tíz percre a Belváros” szlogennel reklámozták…)
Read the rest of this entry »
1st
January
2008
Nemcsak az egyébként túlkínálatos használt lakáspiac áraiból lehet és érdemes alkudni, bizonyos - persze némileg szűkebb keretek között – sok esetben van lehetőség erre az új építésű beruházások esetén is, illetve más, esetleg hirdetésekben nem szereplő előnyös ajánlatok, kedvezmények elérésére. Mit kell tennünk?
undefined Elsőként a használt piachoz hasonlóan érdemes tisztában lenni az aktuális trendekkel, egyfajta alapot adva az alkudozási esélyekhez. Jelenleg az új építésű piacon talán némileg – ingatlanközvetítők felmérései alapján – jobban keresettek a lakások, amihez a használt piachoz képest általában magasabb értékesítési ár is társul. Tudni kell azonban, hogy a rengeteg reklám és különféle akciók azért nem véletlenek, a legtöbb helyen nem vívnak közelharcot a vásárlók azért, hogy egy-egy új lakás tulajdonosává váljanak, így ezen a piacon is van mozgástér.
Mérjük fel a környék árait!
Elsőként – és ez lakásvásárlás esetén elengedhetetlen – nézzünk körül alaposan a piacon, mérjük fel a környező beruházások árait, ez máris jó kiindulópontként szolgálhat. Ha a választott lakásunk ára magasabb színvonalon van, mint a környék hasonló szolgáltatású ingatlanaiban találhatóakéi, máris elkezdhetünk gondolatban faragni az árból. (Természetesen vegyük figyelembe, hogy az árat számos apróbb dolog is befolyásolhatja, például a burkolatok minősége, nagyobb kert léte, vagy nem léte, kilátásbeli különbségek, vagy akár egy kevésbé jó hírű utca.) Azonban ha többé-kevésbé hasonló beruházásokkal állunk szemben (ez főleg a külsőbb városrészekben gyakori), akkor megpróbálkozhatunk az értékesítő puhításával.
Read the rest of this entry »
4th
December
2007
“Tavaly nyáron kötöttem szerződést egy új lakásra, a műszaki átadás-átvétel időpontja idén május 31-ben volt rögzítve. Ez még előszerződés volt, a végleges decemberben lett aláírva. A kettő között a fővállalkozójuk helyett a beruházó cég maga vette át a kivitelezést, de több levélben is megnyugtattak, hogy ez sem a határidőt, sem a minőséget nem fogja érinteni. Persze, a végleges szerződés megkötése és a nem kevés előleg befizetése után egyből módosítottak a határidőn, egyelőre csak egy hónappal…

Aztán az idő előre haladtával egyre nagyobb lett a káosz, jöttek-mentek az alkalmazottak, a megbeszélésekből és az elhangzó ígéretekből semmi nem valósult meg, leginkább mindenki az elődjére hivatkozott, se normális ügyfélkezelés, se normális hangvétel, viszont annál több kamuzás. Az építkezés egyre silányabb minőségben folytatódott, az állványokon jószerivel csak románul beszélő munkásokat láttam, a munkafolyamatok kezdtek szétcsúszni, a ház pedig csak nyomokban hasonlított a tervekhez. Nyáron, amikor már elég ciki lehetett a sok türelmetlenkedő lakóval bírni (230 lakás!), sebtében, telefonon összehívtak egy „lakógyűlést”. Itt, mindenki nagyon mézesmázos volt, a „jóságos és mélyen emberi” tulajdonos szinte elsírta magát, hogy egy alvállalkozói vita miatt ilyen méltatlan helyzetbe került, és mi értsük meg az ő problémáját és az ebből fakadóan bizonytalan ideig leálló építkezésért nehogy má’ haragudjunk. Egyébként, jó magyar módon, a legtöbb ember még meg is értette és szörnyen együtt érzett a jóságos tulajdonossal és az ő jóságos menedzsereivel és még jóságosabb ügyvédjeivel, akik magyarázkodtak. (Hihetetlen birkák tudunk néha lenni…)
Read the rest of this entry »
posted in
lakás,
újépítésű |