1st
January
2008
Nemcsak az egyébként túlkínálatos használt lakáspiac áraiból lehet és érdemes alkudni, bizonyos - persze némileg szűkebb keretek között – sok esetben van lehetőség erre az új építésű beruházások esetén is, illetve más, esetleg hirdetésekben nem szereplő előnyös ajánlatok, kedvezmények elérésére. Mit kell tennünk?
undefined Elsőként a használt piachoz hasonlóan érdemes tisztában lenni az aktuális trendekkel, egyfajta alapot adva az alkudozási esélyekhez. Jelenleg az új építésű piacon talán némileg – ingatlanközvetítők felmérései alapján – jobban keresettek a lakások, amihez a használt piachoz képest általában magasabb értékesítési ár is társul. Tudni kell azonban, hogy a rengeteg reklám és különféle akciók azért nem véletlenek, a legtöbb helyen nem vívnak közelharcot a vásárlók azért, hogy egy-egy új lakás tulajdonosává váljanak, így ezen a piacon is van mozgástér.
Mérjük fel a környék árait!
Elsőként – és ez lakásvásárlás esetén elengedhetetlen – nézzünk körül alaposan a piacon, mérjük fel a környező beruházások árait, ez máris jó kiindulópontként szolgálhat. Ha a választott lakásunk ára magasabb színvonalon van, mint a környék hasonló szolgáltatású ingatlanaiban találhatóakéi, máris elkezdhetünk gondolatban faragni az árból. (Természetesen vegyük figyelembe, hogy az árat számos apróbb dolog is befolyásolhatja, például a burkolatok minősége, nagyobb kert léte, vagy nem léte, kilátásbeli különbségek, vagy akár egy kevésbé jó hírű utca.) Azonban ha többé-kevésbé hasonló beruházásokkal állunk szemben (ez főleg a külsőbb városrészekben gyakori), akkor megpróbálkozhatunk az értékesítő puhításával.
Read the rest of this entry »
4th
December
2007
“Tavaly nyáron kötöttem szerződést egy új lakásra, a műszaki átadás-átvétel időpontja idén május 31-ben volt rögzítve. Ez még előszerződés volt, a végleges decemberben lett aláírva. A kettő között a fővállalkozójuk helyett a beruházó cég maga vette át a kivitelezést, de több levélben is megnyugtattak, hogy ez sem a határidőt, sem a minőséget nem fogja érinteni. Persze, a végleges szerződés megkötése és a nem kevés előleg befizetése után egyből módosítottak a határidőn, egyelőre csak egy hónappal…

Aztán az idő előre haladtával egyre nagyobb lett a káosz, jöttek-mentek az alkalmazottak, a megbeszélésekből és az elhangzó ígéretekből semmi nem valósult meg, leginkább mindenki az elődjére hivatkozott, se normális ügyfélkezelés, se normális hangvétel, viszont annál több kamuzás. Az építkezés egyre silányabb minőségben folytatódott, az állványokon jószerivel csak románul beszélő munkásokat láttam, a munkafolyamatok kezdtek szétcsúszni, a ház pedig csak nyomokban hasonlított a tervekhez. Nyáron, amikor már elég ciki lehetett a sok türelmetlenkedő lakóval bírni (230 lakás!), sebtében, telefonon összehívtak egy „lakógyűlést”. Itt, mindenki nagyon mézesmázos volt, a „jóságos és mélyen emberi” tulajdonos szinte elsírta magát, hogy egy alvállalkozói vita miatt ilyen méltatlan helyzetbe került, és mi értsük meg az ő problémáját és az ebből fakadóan bizonytalan ideig leálló építkezésért nehogy má’ haragudjunk. Egyébként, jó magyar módon, a legtöbb ember még meg is értette és szörnyen együtt érzett a jóságos tulajdonossal és az ő jóságos menedzsereivel és még jóságosabb ügyvédjeivel, akik magyarázkodtak. (Hihetetlen birkák tudunk néha lenni…)
Read the rest of this entry »
posted in
lakás,
újépítésű |